Életjel

     Amikor Pintér Lajos 1976-ban megírta a Kalangya folyóirat történetét, Pestről tekintett az akkor önmagát jugoszláviaiként deklaráló vajdasági magyar irodalomra, akkoriban még nem szálazódtak szorosra a magyarországi és külső-magyarországi, akkori szóhasználat szerint határon >>

        Könyvünkben a kutatástörténeti áttekintés után a bácskai, bánáti és szerémségi magyar nyelvű publikált és közgyűjtemények kézirataiban található meseszövegekkel, azok műfaji és tipológiai jellemzőivel foglalkozunk. Azaz a munka megírásával elsődlegesen >>

    A kisebbrendűségi érzéssel átitatott személyiségszerkezet apáról fiúra száll. De nem azért, mert genetikailag örökítjük át, hanem mert így tanuljuk meg, és így adjuk tovább.

Mindennapi munkám során gyakran felmerül a kérdés: hogyan lehetne a >>

  A korlátok előhoznak belőlünk szunnyadó vagy éppen elfojtott érzéseket, késztetéseket, amilyeneket nem szeretünk magunkban, vagy másnak nyilvánítunk. Harag, irigység, befolyásolhatóság, megtévesztés, belátás, felelősségvállalás, hála…, néhány olyan érzelmi állapot, amelyekkel >>

     Vannak magunk és mások által is szeretett és nem szeretett személyiségrészeink, éretlenek és érettek, olyanok, amelyeket szívesen mutatunk meg szociális mozgásterünkben, és olyanok is, amelyeket nehezen tudunk magunkénak elfogadni. De ha képessé válunk meglátni, hogy mindkettő >>

   „Az ember néha áldozatot hoz. Még ha fáj is nagyon. Eloldozza a szálakat. Hogy jobb legyen… neki… vagy másoknak… Nincs bennem keserűség emiatt. Idejében rájöttem, hogy az áldozat legsúlyosabb büntetése, ha nem tud szabadulni a bosszúvágy gondolatától… Nem tartom magam >>

  A fiatal J. K. bármikor bárhol feltűnhet az életünkben: szembejöhet velünk az utcán, leszólíthat bennünket egy kávézóban, találkozhatunk vele egy vonatban, ráléphet a lábunkra egy rockkoncerten, megpillanthatjuk egy régi fényképen, kiléphet a könyvből, amelyet éppen olvasunk, besétálhat >>

   Prózaírói és újságírói tevékenysége mellett Sándor Zoltán különböző folyóiratokban és médiumokban rendszeresen publikálja olvasmányélményeit, igyekezve mindig megfelelő társadalmi kontextusba helyezni a taglalt művet. Ebből kifolyólag nem ritkán az >>

   A szerző a népi epika sajátos formájának kiváló művelőjeként igaz történeteket vet papírra. A műfaj nem ismeretlen a folklórtudományban, már a XIX. század végén, a huszadik század elején Kálmány Lajos is gyűjtötte ezeket. Tekintettel arra, hogy abban az >>

    Egyetemi  tanulmányaim  során  minden  alkalmat  megragadtam,  hogy elmondhassam,  Szabadkáról jöttem, abból a városból, ahol Kosztolányi  Dezső és Brenner József született, Sziveri János élt, Tolnai Ottó alkot ma is, mert úgy éreztem, ilyenkor egy csöppnyi  >>