Farkas Bertalan: Szabadka szabad királyi városʼ századjai
Hasonmás kiadás, Káich Katalin utószavával
A megverselt várostörténet sokat elárul Farkas Bertalan szemléletmódjáról mind a múlt, mind pedig a jelen megítélését illetően. Tájékozottságához, az események ismeretéhez nem fér kétség, de a történelem felfogása magán viseli mindazokat a sajátosságokat és ellentmondásosságokat, melyek a társadalomban betöltött poziciójából következnek, lévén, hogy a történések prezentálásában a királyhoz és a katolikus egyházhoz való, feltétel nélküli hűség szempontjai kerekedtek felül, aminek értékes hozadéka a katolikus hiten lévő szláv lakosság városra gyakorolt pozitív hatásának a felismerésében mutatkozik meg. Ugyanakkor az aulikus szellemű történelem felfogás kinyilvánítása a Thököly-féle kurucmozgalommal, illetve a Rákóczi-féle szabadság-harccal kapcsolatban az igencsak idejétmúlt, konzervatív szempontok továbbéléséről tanúskodik egy olyan korban, melyet csak hat év választott el egy újabb szabadságharc kitörésétől, s amelyben újfent szemben álltak egymással a magyar nemzet társadalmi és gazdasági és politikai reformokat követelő erői meg a Habsburg-ház.
Farkas Bertalan történelmi tárgyú elbeszélő költeménye, a Szabadka szabad királyi városʼ századjai lényegében véve művelődéstörténeti kordokumentumként is felfogható, s mint ilyen tarthat igényt az elemzésre. Költői műalkotásként sok kívánnivalót hagy maga után, de azt mindenképpen el kell mondani róla, hogy érdekes olvasmány lehet azok számára, akik a 19. század negyvenes éveinek Szabadkán élő emberéről szeretnének megtudni többet. Nevezetesen arról, hogy hogyan gondolkodott hazáról, királyról, saját múltjáról, s arról a történelmi szükségszerűség létre hozta többnemzetiségű környezetről, melyet úgy látott és láttatott a költő: „magyarok s’ más ajku Hazánkbeli népek / kik már egy testté’ válva a Dalmata néppel, / Egyformán köteleztetnek a köz jóra ügyelni. "
(Részlet Káich Katalin utószavából)
Műfaj: megverselt várostörténet
Kiadás éve: 2012
