Csorba Béla: Temerini kenyér

    Csorba Béla kiemelkedő vajdasági néprajzkutató, aki jelentős tudományos eredményeket ért el Temerin helytörténeti vonatkozásában. Könyvében eddigi publikációit szedte csokorba. Nyelvészeti magyarázattal szolgál Temerin város nevének eredetéhez. Körüljárja a lehetséges változatokat, össze- függéseket, mígnem történeti kutatásai nyomán eljut az 1252-ben felbukkanó személynévhez. Innen már több szálon fut a kutatás, olyan alapossággal, ahogyan ezt Csorba Bélától már megszokhattuk. Okfejtését helység- névkutatása során kiterjeszti Járekra is. Alsó-Bácska újratelepítésével kapcsolatban rávilágít arra a vitatott kérdésre, mely szerint ez a vidék teljesen elnéptelenedett a hódoltság idején. Levéltári kutatásokkal alátámasztva bizonyítja, hogy ezen a tájon teljesen sohasem történt meg az elnéptelenedés.

   Temerin gazdag múltját és jelenét a sokszínű, változatos témaválasztás mutatja be. Több fejezet foglalkozik vallási életükkel.A temeriniek mindenkor buzgó zarándokok voltak, a tekiai kegyhelyre a mai napig is elzarándokolnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szerző a szakrális emlékek gyűjtője is. Elkötelezett kutatója szülővárosának, s habár a hivatalos dokumentumok városként emlegetik Temerint, a szerző írásaiból a falu sokrétű, színes múltja köszönt ránk. Kutatóként őrzi és megörökíti a vallási folklóremlékeket.

  Csorba Béla szakrális, szellemi értékeket mutat be, menti Temerin értékeit. Temerin ma már multietnikus közösség, éppen ezért a tanulmányok egyik legfontosabb vonulata a szerb és a magyar hagyományok kapcsolata, azok megörökítése. Egy-egy jelenség, monda, rege előfordulási helyét pontosan megjelöli, párhuzamaira hivatkozik. Ezek olyan értékek, amelyeket igen is felszínre kell hozni, s ismételten hangsúlyozni: Temerin gazdag múlttal rendelkezik úgy a tárgyi kultúra terén, mint a folklórhagyományokat illetően.

   Ha fejezetekre kellene osztani a közzé tett tanulmányokat, akkor megkülönböztetném a település eredetét feltáró tanulmányokat, a vallási tárgyú írásokat, a népszokásokat bemutató múltbéli eseményeket, egy fejezet pedig rég letűnt mesterségek világába kalauzolja el az olvasót. Helyi sajátosságként emlékezik meg a fazekasokról és a drótostótokról. Nem idealizálni szeretné a régmúltat, csupán ízelítőt adni a temerini emberek küzdelmes életéről. Mozaikot alkot ez a könyvanyag, a tematikát maga a szerző érdeklődési köre adta.

                                                                                                     (Szőke Anna recenziója)

Műfaj: tanulmányok és esszék a népi kultúra köréből 

Kiadás éve: 2017