Csík Mónika: Pópopó és Totyka

Barangolás a képzelet birodalmában

    Csík Mónika Pópopó és Totyka című meséskönyve hiánypótló kiadvány, hiszen amíg Európa-szerte fellendülőben van a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás, addig a vajdasági magyar nyelven megjelenő könyvek sorában elvétve akad gyermek olvasóközönséget megszólító kötet.

    Ezért kell örülni Csík Mónika az Életjel Kiadó gondozásában megjelent könyvének, amely nemcsak kedves történetei, hanem a művész-illusztrátor, Kanyó Janovics Erika lírai rajzai, ötletes illusztrációi révén is egy rendkívül igényes kiadvány.

     A Pópopó és Totyka, a két fiúcska, vagy ahogyan Sapa (apa) nevezi őket, Nagybajnok és Kisbajnok mindennapjai és a család köré szerveződő történetek – összesen 12 mese – nagyszerűen ötvözik a mindennapi élethelyzeteket, történéseket, és azt, ahogyan ezek a gyermeki képzelet által megemelődnek, mesévé oldódnak. Miközben belesimulunk a család, a gyerekek mindennapjaiba, Pópopó és Totyka által a valóság talajából kinőtt bámulatos képzeletvilágba huppanunk. A gyerekek szemüvegén keresztül a legegyszerűbb dolgok is a csodák világába kalauzolnak és rendeződnek el számukra megnyugtató módon, hiszen a világ megfejthetetlen titkokkal teli, ezért a gyermeki képzelet ezt mintegy újrarendezi, megélhetővé teszi. Mintha mindannyiunk gyermekkori élményei köszönnének vissza a lapokon, hiszen mindenki fel tud idézni olyan pillanatokat, amikor egy jelentéktelen, a falon lévő folt nyomán elindulva, csodás utazás során barangolta be a képzelet birodalmát, vagy éppen a környezetében található tárgyaknak tulajdonított varázserőt.

  Csík Mónika történeteinek szépsége éppen ebben rejlik, hogy nagyszerűen ráérez a gyermeki fantázia kimeríthetetlen gazdagságára, végtelenségére, s amellett, hogy igazi örömforrást jelentenek ezek a mesék, valami nagyon fontosról, nevezetesen a világ felfedezéséről szólnak, arról, hogy hogyan tanulja a gyermek a világot, olykor féktelen örömmel, a ráismerés, a rácsodálkozás boldogságával, olykor duzzogva, szorongva, de mindvégig mérhetetlen kíváncsisággal. A mesékben az is benne van, ahogyan a képzelet teremtette világból néha félénken, néha merészen próbálnak kilesni, kipislantani a valóságra.

    S mennyi izgalmas kérdés! Vajon hogyan lehet más bőrébe bújni, mi az, hogy zöldségeket beszél valaki, miről trécselnek a felhők, a kormos kémények, milyen titkokat rejt a csattogó völgy, valamint „a falon heverésző málnaszínű, sokfogú faliszörny”, vagy hogyan kergült meg a kakukkos óra?

    Csík Mónika történetmondása során érezzük, ő az a felnőtt, aki eligazodik a gyermeki képzelet világában, és eligazodni tanít gyermeket, felnőttet egyaránt.

    Erénye, hogy szinte észrevétlenül, nagyfokú természetességgel sétálunk át egyik világból a másikba, ahogyan ez a gyermekeknél teljesen megszokott jelenség. Ott, ahol ismeretlen, szokatlan helyzet áll elő, a képzelet kap szárnyára bennünket.

     Nagyon kell örülni ennek a könyvnek, mert tudjuk, hogy a felnövekvő nemzedék számára mennyire fontos jó irodalmat, szép kiállítású könyveket biztosítani. Ez a kiadvány ilyen, olyan történeteket mond el, melyek a gyerekek számára fontosak, Kanyó Janovics Erika remek illusztrációi pedig a könyvben a színes képeket, rajzokat kereső, gyorsan lapozó, türelmetlenebb gyerekolvasók számára is élvezetessé teszik az olvasást. Jó példa arra, hogy az illusztrációk, a kifinomult képiség nem kiszolgálója a történetnek, hanem egyenrangú társa, és egymást erősítve lesznek a valóság és a képzelet csodákkal teli átjárói.

Ha valaki megkérdezné tőlem, milyen a jó gyerekkönyv, röviden csak ennyit válaszolnék:

Hát ilyen!

                                                                  Ágoston Pribilla Valéria (Magyar Szó, 2014. december 24.)

Ajánlás

    Köztudott dolog, hogy a gyermekek fejlődése szempontjából meghatározó szerepe van az 1 és 8 év közötti korszaknak, amikor a különböző képességek „csatornái” megalapozhatók és megnyithatók annak érdekében, hogy a sokféle képesség – intellektuális, a fantázia világa, a kreativitás, az erkölcsi magatartásformák kialakulása és rögzülése, az esztétikai mércék felállítása stb. – minél teljesebb mértékben kiteljesedhessen a felnőtté válás folyamán. A képességek minőségbeli kibontakoztatásában meghatározó szerepe a meséknek, gyermekverseknek s más gyermekirodalmi formáknak van, ilyen szempontból tehát nem mellékes, hogy otthon, az óvodában, illetve a gyermek baráti köreiben, esetleg az utcán milyen impulzusok érik a felnövő gyermeket. 

    Azt is meg kell állapítani, hogy a vajdasági magyar irodalom nem bővelkedik mesekönyvekben és egyéb gyermekirodalmi termékekben. Éppen ezért a Pópopó és Totyka című illusztrált mesekönyvet, melynek szövegét Csík Mónika, rajzait pedig Kanyó Janovics Erika készítette, igencsak jelentős és hiánypótló vállalkozásnak tartom. Egy egységes történetről van szó, melynek főszereplői az óvodáskorú Pópopó, azaz Peti meg a beszédtanulás elején járó kisöccse, a szülők – Sanya, Sapa – az óvó néni meg a többi kisóvodás, a Pitypang utca lakói stb. A mesekönyv nemcsak a gyerekek viselt dolgairól, különböző élményeiről szól, tapasztalatszerzéseikről, az egymás közti kommunikáció mikéntjeiről, jellegzetességeiről – pl. szótekerítgetés  –, a környezet „megszelídítéséről”, birtokbavételéről – Zebulon bácsi és a kutyája –,  a gyermeki fantázia különleges, képekben történő megnyilvánulási formáiról – Ne beszélj zöldségeket! –, de egy olyan stabil, szeretetteljes családi állapotot is felmutat, amelyben a szülők megfelelő odaadással, gonddal, odafigyeléssel nevelik gyermekeiket, megteremtve azt a semmivel sem pótolható biztonságérzést, amelyre olyan nagy szükség van a gyermeknevelés folyamán, de amivel a mai szülők többsége adós marad. Enélkül pedig nem nevelhető fel egy olyan ember, aki tudatában van képességeinek, megfelelő erkölcsi érzékkel, felelősségtudattal rendelkezik, és a társadalomépítés hasznos tagjaként lesz majd képes leélni az életét. Ennek okán azt is el kell mondani, hogy a Pópopó és Totyka című mesekönyvnek figyelemfelkeltő jellege is számottevő, azaz „szülőnevelési” sajátsággal is rendelkezik.

   Mindezeket figyelembe véve a Kanyó Janovics Erika illusztrálta Csík Mónika-mesekönyvet feltétlenül kiadásra javasolom.

                                                                                                             Dr. Káich Katalin, prof. emerita

                                                                                                             Szabadka, 2013. november 24.

Az év legszebb vajdasági magyar gyermekkötete (Pannon RTV):

http://pannonrtv.com/web/?p=180170

Pannon RTV – Mesél a Pannon

https://www.youtube.com/watch?v=VRnKR2YL4PM